2009. január 24., szombat

Réggebi cikkek

Sejben Lajos látlelete a jövőnek

Szeged - A képzőművészetben elveszítették dominanciájukat a nemes anyagok – ma már bármiből készülhet műalkotás. Az újrahasznosított papírtól a fémipari hulladékokon át az egyszerű utcakövekig sokféle anyag feltűnik a galériákban. Példa erre Sejben Lajos Reök-palotában látható összegző tárlata is.



Különleges tárlattal találkozhat a látogató a Reök-palotában, ahol vasárnapig a kortárs szegedi képzőművészet egyik legeredetibb alkotójának, Sejben Lajosnak olykor meghökkentő művei láthatók. A mérnöki munkája mellett alkotó művész életműve is jó példa arra: a korábban felhasznált nemes anyagokkal, az arannyal, ezüsttel, bronzzal és márvánnyal szemben ma már az újrahasznosított papírból, a fémipari és elektromos hulladékokból, de még az egyszerű utcakövekből is izgalmas, ötletes műtárgyak készülhetnek.


– Egy német újságban olvastam, hogyan lehet házilag papírt készíteni. Gondoltam, én is kipróbálom. Főztem, turmixoltam, először nem sikerült, végül saját elképzeléseim szerint változtattam a technikán és csodálatos dolgok születtek. Egy új világ nyílt meg előttem, izgalmas organikus formák keletkeztek a papíron. Kísérleteztem is: a forró vasaló és a papírhoz hozzáadott adalékanyagok, például a finom bőrreszelék, fantasztikus hatásokat eredményeztek – meséli Sejben Lajos. A szegedi
Ehető kiállítás

Sejben Lajos semmilyen anyag felhasználásától nem idegenkedik, csak azt tartja lényegesnek, hogy a művész át tudja változtatni, magáévá tudja tenni mindazt, amivel dolgozik. – Németországban rendeztek olyan tárlatokat is, amelyeken ostyaszerű anyagból készült alkotásokat mutattak be, és megették a látogatók a kiállított műveket. Abból a korból, amelyben él a művész, tudása, felkészültsége szerint és a lehetőségeit kihasználva úgy kell alkotnia, hogy a művei rá jellemzőek legyenek. A többműfajúsággal – különböző anyagokból plasztikákat, táblaképeket is készítek – az a célom, ami a korábbi évszázadokban is az alkotók célja volt: saját koromról egyfajta látleletet nyújtani a jövőnek – vallja a művész.
művész még 1994-ben elküldte Kiotóba, a III. nemzetközi papír- és textilversenyre A természet képeslapjai című papírsorozatát, amellyel ezüst díjat nyert. A következő évben egy másik munkájával megkapta a japán kulturális minisztérium arany díját, amit 1998-ban újra elnyert. Azóta már számtalan elismerést begyűjtött. A Reök-palotában retrospektív jellegű tárlatán macskakő-variációit is sokan megcsodálják.

– Megláttam az egyik kollégámnál egy gyönyörű káposztás követ: a Szent István téri piacon egykor azzal súlyozták le a legyalult káposztát. Nagyon megtetszett a lakkszerű, tükörfényes feketesége. Eszembe jutott, hogy fényesre csiszolt egyszerű utcakövekből is lehetne különböző kisplasztika-variációkat készíteni. Először egy kis gobelinpárnát tettem az egyik közepére. A Párnakőnek nagy sikere lett: a szombathelyi textilbiennálén díjat is nyertem vele. Olyan abszurd a kemény fekete gránitkőben a puha textildarab, hogy mindenki felfigyel rá. Később az utcakő szinte kimeríthetetlen kisplasztika-alapanyagommá vált, idegen anyagokat, fémet, fát, üveget, textilt és papírt is tettem bele – mutatja a Reök-palotában Sejben Lajos, aki szerint ezek a műtárgyak mindig meghökkentik, elgondolkodtatják az embereket.

Forrás Délmagyar.hu

2009. január 15., csütörtök

HEMRIK LÁSZLÓ
a szerző további cikkei
Minden törtrész összeáll
LI. évfolyam 23. szám, 2007. június 8.
nyomtatható verzió hír küldése

Megnyitó


Harmadoló. Az igazsásosan elosztott térre és falfelületre utal a cím, más enigmatikus jelentést ne sejtsünk mögötte, ugyanakkor minden törtrész összeáll, még ha kissé patetikusan is hangzik az iróniára épülő kultúránkban: az értékmentés nevében.

Hullámforgácsok pedig nincsenek. A hullám egy rendszer időben és/vagy térben szabályosan ismétlődő állapotváltozása, melynek során energiát szállít anélkül, hogy a közeg anyaga állandó mozgásban lenne a terjedés irányába. Ennek ellentmondani látszik a forgács utótag. És most igyekezzenek elképzelni a Popovics-munkákhoz tömeget szolgáló testes fűrészárut. Ha e rönkre fejszével csapást mérünk, vagy fűrésszel átvágjuk a keresztirányú rostokat, kisebb-nagyobb szabálytalan formájú szilánkok válnak le a faanyagról. Kósza felesleg, lapátra való szemét, pulóverbe kapaszkodó szösz, piszok. Ez lenne a forgács. Miközben a magyar nyelv, különösen annak irodalmi nyelvhasználata, gazdaggá tette szavunkat, és a forgács haszontalanságában, mellékességében meglátja a könnyen elveszthetőt, a pótolhatatlan veszteséget is. A forgács így bizonyos kontextusban az érték szinonimájává vált. Popovics a hullámmozgás természetéről s általa az univerzumról, a harmóniáról, az emberi test erotikus íveiről, illetve az ezekre vonatkozó alapélményeiről ad számot ezekben a munkákban. Az új faszobrok is továbbviszik a művész teljességet leírni igyekvő, holisztikus világképét. Csak irodalmi értelemben forgácsok tehát Popovics erős keze alól kikerülő plasztikák, míg művészeti értelemben a gondosan leképezett, finoman megmunkált tömegek éppen a véletlennel, a céltalansággal és a feleslegessel állnak szemben. Hullámforgácsok pedig nincsenek, mégis vannak.

Mindig szívesen írtak a művészek a képfelületre, igaz, különböző céloktól vezérelve. Most, amikor klaviatúrán pötyögjük be az alfanumerikus kódokat a számítógépbe, új értelmet nyernek a szöveg-attribútumok. De ennél még bonyolultabb problémát vetnek fel Darázs József tojástemperával "íródott" képei. Mert az írásról, olvasásról mondott negatív kijelentéseim ellenére mégiscsak igaznak tűnik Vilém Flusser gondolata, hogy a fogalmi, diskurzív, kritikai gondolkodás már jó ideje maga alá gyűrte a képi, ábrázoló, imaginárius gondolkodást. Darázs egydimenziós sorokban vezeti a tekintetet, hogy azt időről időre megszakítsa a képek, szimbólumok, színmezők kétdimenziós kicsapongásaival. Felületein az írásos jelrendszert a képpel, ideogramákkal békíti ki, de mondhatjuk azt is, ott ütközteti őket. A horror vacui motiválja az ő tevékenységét is, mint Kaith Haringét, csak míg a New York-i underground kulcsfigurája a szubjektum, addig Darázs a közösségi értékek rezervációja okán tölti ki a rendelkezésre álló tér minden négyzetméterét. Filozofikus képek dekoratív tálalásban, melyek nem a cybertérbe, hanem a magunk mögött hagyott kulturális terekbe/történeteket léptetik be nézőt. Darázs artisztikussá teszi az ember bonyolult, logikára támaszkodó jelrendszereit.

Sejben Lajos a rendszerszemlélet helyett inkább a lírai, a költői kifejezésmódot helyezi előtérbe. De nehogy azt higgyük, hogy ez a dolgok könnyebbik vége, mert az nem úgy van, hogyha valaki a lírai absztrakt, a gesztusfestészet vagy az informel nevében alkot, akkor hirtelenjében megszabadul a kötöttségek alól, és felelőtlenül azt tehet a vásznon, amit csak akar. "A líra: logika; de nem tudomány" - figyelmeztet bennünket József Attila is. Sejbennél az alaphelyzet a következő: a háttérből előlépő, kristályosodásnak indult képanyag átüti a mindent beborító habzó, ködös közeget. Ez a kiformált formátlanság segít majd bennünket a képeken túli világ formáinak kritikai szemléletéhez. A képek szigorú kontroll alatt tartott alakváltozásokban, kalandokban, meglepetésekben részesítenek bennünket, de megmutatják a biztonságot adó, a már tudott, a már látott jelenségeket is. Biztonság, de nyugalomról, ellazulásról természetesen szó sincsen Sejbennél (sem), mivel a kompozíciókban ott a teremtő indulat, az esztétikum természetes velejárója a magasfeszültség is, melyeket nemcsak a taktilis érzetek, a puha és a szilárd felületek ellentéte és nemcsak a látványos színkontrasztok generálják, hanem a képek különös gravitációja, a felfeléhullás, a lebegés, a szabadesés. Derű és elevenség árad a képekből, és ez a derű és elevenség egészen Kondor drámai atmoszférájáig emelkedik.

(Harmadoló - Darázs József, Popovics Lőrinc és Sejben Lajos kiállítása a szegedi B Galériában június 22-ig tekinthető meg.)
Forrás Élet és irodalom

2009. január 7., szerda

2007. november 23., péntek

Sejben Lajos festőművész honlapja

Megkért engem Lajos hogy szeretne küldeni képeket én meg mondtam neki itt van egy ingyenes szolgáltatás a Googlenak. Honlapot létrehozunk. Nézzétek meg.

http://sejben.googlepages.com